Szigetelés minden szinten

Napjaink kulcskérdése a bolygónk fogyóban lévő nyersanyagkészleteivel való ésszerű gazdálkodás. Az erre való törekvés megfigyelhető a technikai vívmányaink fejlődése során, elektromos meghajtású járműveket használunk, napelem rendszereket telepítünk. Ez alól az építőipar sem kivétel, ahol a hagyományos energiák gazdaságos felhasználása kulcsfontosságú, talán az első és legfontosabb lépés, amely a további fejlesztéseket is megelőzi. Jelen cikkünkben ennek jegyében a szigetelésekkel, azok fajtáival, létjogosultságával fogunk foglalkozni. Ez a téma minden lakását felújító, építtető számára létfontosságú lehet, hiszen egy jó hőszigeteléssel szabad szemmel látható összeget tudunk megspórolni a fűtési szezonban. Rezsicsökkentés a födémen, a homlokzaton és a lábazaton kiszökő meleg megzabolázásával lehetséges. 

Szigetelés és rezsicsökkentés

Meglévő ingatlanunk utólagos szigetelésének költsége nem elhanyagolható. Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy a magas energiaárak miatt ez egy nem is olyan hosszú távon megtérülő befektetés. A különböző felületeken megszökő energia felmérése energetikai audittal történik. Mivel a meleg levegő felfelé száll a legtöbb családi házban a födémen keresztül szökik meg a legtöbb energia. Ebből kifolyólag a födém szigetelése még vizsgálat nélkül is indokolt. A födém szigetelését követheti a nyílászárók energiahatékonyra cserélése, majd a homlokzat utólagos szigetelése a lábazat szigetelésével együtt. A kérdés a szigetelés fajtájának és vastagságának kiválasztása. Házunk hőszigetelését több évtizedre tervezzük, minél jobb hőszigetelő képességű szigetelőt választunk a homlokzatra vagy a födémre, annál vékonyabb is elég belőle. Továbbá minél vastagabb szigetelést rakunk fel annál nagyobb költségmegtakarítást érhetünk el. A homlokzat és a födém megfelelő  vastagságú szigetelésével akár 70-80% -os fűtési költség megtakarítást érhetünk el. Emellett ingatlanunk értékében is körülbelül 15-20 % -os növekedés érhető el. 

Hol távozik a legtöbb energia?

A családi házakból megszökő energia 25-30% -a a homlokzati falakon, 25-30% -a a tetőn, 20-25% -a az ajtón és az ablakokon, 10-15% -a pedig a talajon fekvő padlón át távozik. Tehát a tetőn keresztül szökik meg a legtöbb energia. 

Hazánkban az épületek energiahatékonysága igen alacsony. Épületeink ezen belül a családi házak átlagosan kétszer több energiát fogyasztanak el, mint a korszerű épületek. A legrosszabb energiahatékonyságú épületek energiafelhasználása négyszerese, ötszöröse a korszerű épületek energiafelhasználásának. A hazánkban felhasznált energia 40% -át az épületek fűtésére és hűtésére használjuk fel, ezzel pedig az épületek fűtése teszi ki a legnagyobb energiafelhasználást. A hőszigetelés nélküli családi házak és egyéb épületek szigetelésével a felére is le lehetne csökkenteni az épületek üzemeltetésére felhasznált energiát. A közelmúlt kimutatásai szerint a lakosság 57% -a végzett valamilyen energiahatékonysági beruházást, ami első ránézésre jónak tűnhet. Ugyanakkor az ilyen beruházások legtöbbször nem fejlesztéseket takartak, hanem az elöregedett vagy elromlott berendezés, épületszerkezet lecserélését. Továbbá sok esetben csak részleges korszerűsítés történt, melynek során például csak a hidegebb északi oldali falak szigetelése valósult meg. Az utólagos szigetelésnél tekintettel a magas energiaárakra nem mindegy a felhasznált anyagok minősége, vastagsága. A hagyományos polisztirol hőszigetelésből 10 cm vastag szigetelés utólagos falra rakása már most sem biztosít megfelelő hőszigetelést. Tehát ez a fajta szigetelés már most sem, 10 vagy 20 év múlva pedig végképp nem fog korszerűnek számítani. 

A hagyományos hungarocell szigetelésnél 23% -kal jobb hőszigetelést biztosító grafitos hőszigetelésnél is már 15 centiméteres ez a vastagság, ami jelenleg megfelelő hőszigetelést biztosít szakszerű kivitelezés mellett.

Egyhéjú vagy kéthéjú?

Az építőanyag gyártók, forgalmazók a hőszigetelő anyagok széles választékát kínálják. Gyakran a kivitelezők, tervezők sem tudják könnyen eldönteni, hogy az adott épületszerkezethez, melyik a legmegfelelőbb szigetelőanyag. Egy megalapozott döntéshez valamennyi gyártó alkalmazástechnikai útmutatóját, tájékoztatóját meg kell tekinteni. A gyakorlat azonban az, hogy a döntést az olcsó ár és a meglévő tapasztalatok befolyásolják leginkább, ebből fakadóan sok esetben születnek hibás döntések, melynek következtében nem a megfelelő hőszigetelés kerül alkalmazásra. Ennek következményei leginkább a téli időszakban jelentkező páralecsapódás, penészesedés, magas energiafogyasztás. A különböző épületszerkezetek hőszigetelését alapvetően az határozza meg, hogy az szerkezet egyhéjú vagy kéthéjú, vagyis rendelkezik-e átszellőztetett légréssel vagy sem. Az egyhéjú épületszerkezetben zárt pórusú, zárt cellaszerkezetű hőszigetelőanyagokat szükséges alkalmazni. A kéthéjú, átszellőztetett szerkezetben nyílt pórusú, nyitott szálszerkezetű, átszellőztethető hőszigetelő anyagokat célszerű alkalmazni. 

Tűzvédelmi szempontok

Hőszigetelő anyagok javasolt alkalmazási területeinek meghatározásánál tűzvédelmi szempont, hogy a kéthéjú légréteges szerkezetbe a könnyebb tűzterjedés miatt csak nem éghető hőszigetelő anyag építhető be. 

Belső oldali hőszigetelésnek, mint hőszigetelt épületszerkezetnek általában nincs létjogosultsága. Ezzel csak szakember által körültekintően megtervezett, indokolt esetben találkozhatunk. Folyamatos használatú épületekben a belső oldali hőszigetelés alkalmazása tilos. 

Az épületek hőszigetelése során célszerű minél kevesebb hőszigetelőanyag fajtát alkalmazni, azonban a fajtán belül több típus is használható, az igénybevételnek megfelelően. Egy jól megválasztott struktúra esetében könnyen áttekinthető a hőszigetelő rendszer, megkönnyítve a tervező, a kivitelező, valamint a műszaki ellenőr munkáját is. 

Hőszigetelések

A fenti szempontok szerint lássuk a különböző épületszerkezetekhez milyen típusú hőszigetelő anyagok javallottak. 

Lábazati 

Amennyiben a lábazat vízszigeteléssel nem védett, csak zárt cellaszerkezetű, fagyálló extrudált hőszigetelő lapok (XPS) ,valamint formahabosított extrudált hőszigetelő lap alkalmazható. Ezek a hőszigetelő anyagok általában színükben is eltérnek a nem fagyálló, fehér színű hőszigetelő EPS lapoktól. 

Padló 

Mivel talajon fekszik csak a megfelelő nyomószilárdságú, tömb vagy formahabosított expandált polisztirol hőszigetelés (EPS) , valamint extrudált polisztirolhab hőszigetelés (XPS) hőszigetelő anyagok beépítése javasolt.

Pincefal

Ebben az esetben nem csupán a hőszigetelésre, hanem a talajnedvesség elleni szigetelésre is gondolnunk kell. A zárt cellaszerkezetű extrudált hőszigetelő lapok (XPS) a pincefalak külső oldali hőszigetelése mellett a talajnedvesség elleni szigetelés mechanikai védelmét is ellátják.

Pincefödém

A pincefödém alsó oldalán vakolható expandált hőszigetelő polisztirolhab (EPS) ,vagy szerelhető, üvegfátyollal társított kőzet vagy üveggyapot hőszigetelés beépítése ajánlott. A födém felső oldali, lépéshanggátló hőszigetelés úsztató rétegének hőszigetelő képességét a pincefödém hőátbocsátási tényezőjének számításánál célszerű figyelembe venni. 

Árkád feletti födém

A pincefödémhez hasonlóan történik a hőszigetelés, de a szigetelést vakolni, vagy burkolni szükséges. A hőszigetelés vastagsága azonban jóval nagyobb kell legyen, mint a pincefödém esetében, mivel a téli külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a fűtetlen pincében.

Külső fal utólagos hőszigetelése 

Abban az esetben ha a falazóelem önmagában is a szabványnak megfelelő hőszigetelő képességű nem kell a falazatot külön szigetelni. A falazat hőszigetelő képességét elősegíti a hőszigetelő falazóhabarcs vagy a méretpontos falazóelemek használata, amit habarcs helyett jóval vékonyabb ragasztóval lehet összeilleszteni. 

Az utólagos nem megfelelő hőszigetelő falak esetében jelentős javulás érhető el vakolt vagy burkolt hőszigetelő anyagok használatával. A vakolt expandált polisztirolhab hőszigetelés (ESP) a nagyobb tömegű falazatoknál a páraáteresztő, vakolt kőzetgyapot valamennyi falazati anyagnál használható. Az átszellőztetett, légréteges szerelt homlokzatok vázszerkezete között a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazható. Az előtétfalas homlokzatkialakítás mind az átszellőztetett hőszigetelés, mind az átszellőztetett légréteges megoldásban, téli nyári időszakban egyaránt rendkívül kedvező megoldást nyújthat. 

Kőzetgyapot vagy polisztirol

A fal légzés kiemelten fontos a szigetelés esetében, hiszen a párának a helyiségből diffúziós úton a külső falon keresztül távoznia kell. A pára így nem tud feldúsulni, elkerülhető a belső kondenzáció, penészesedés, gombásodás. A pára diffúzió révén a nyomáskülönbség hatására átjut a külső falakon. Ennek a nagyságát bizonyos mértékben befolyásolni lehet a tervezés, illetve a hőtechnika korszerűsítése révén. A fenti jelenség vizsgálata során a 12 cm vastag polisztirolhabbal, valamint a 12 cm vastag ásványgyapotból készült lemezekkel hőszigetelt falak esetében is a kilépő nedvesség szinte teljes egészében eltávozott. Amennyiben a légcsere legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségből eltávolított pára legfeljebb 1% -a diffundál át a külső falakon keresztül. Összességében tehát a hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása erre, a különbség elenyésző. 

Hőhidak

Koszorúk, nyílásáthidalók, vasbeton pillérek hőszigetelésére az extrudált polisztirolhab hőszigetelés (XPS) vagy formahabosított expandált polisztirolhab hőszigetelés a megfelelő anyag, zsaluzásba helyezhető és vakolható. Hézagoknál és üregeknél a hőszigetelő anyag jó térkitöltő képességgel kell rendelkezzen. 

Lapostető

Tetőszerkezeteknél a hőszigetelő képesség mellett a lépésállóság is fontos követelmény. A lejtésadó hőszigetelő rétegként elterjedt a monolit könnyűbeton és habcement, de a lejtésbe vágott expandált polisztirolhab hőszigetelés és a kőzetgyapot hőszigetelés is jó választás. Eltérő terhelésnek és igénybevételnek kell megfelelniük a nem járható és a hasznosított (terasztetők, parkolótetők) lapostetők esetében alkalmazott hőszigetelő anyagoknak, ebből kifolyólag a megfelelő nyomásszilárdságú anyag kiválasztása követelmény. Egyenes rétegrendű lapostetők hőszigetelésére a lépésálló üveggyapot hőszigetelés, kőzetgyapot hőszigetelés vagy az expandált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható. Fordított rétegrendű lapostetők hőszigetelésére kizárólag egy rétegben fektetett extrudált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható. Tetőfelújításoknál elsősorban a kőzet vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása javasolt, mivel a nyitott szálszerkezet kiegyenlíti a nedves rétegekben keletkező páranyomást. Kéthéjú tetőszerkezetnél az átszellőző légréteg miatt az átszellőztethető kőzet vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása indokolt. Ebben az esetben a lépésállóság nem követelmény. 

Magastető

A padlásfödémen alkalmazott hőszigetelő anyag fajtáját és típusát alapvetően meghatározza a födém anyaga, illetve, hogy a padlás járható vagy sem. Fafödémek esetében tilos párazáró jellegű polisztirolhabot vagy párazáró jellegű fóliát, illetve burkolatot alkalmazni. Nem járható padlásfödémek esetén a kőzet vagy üveggyapot filc hőszigetelés beépítése páraáteresztő póruszáró fóliával letakarva javasolt. 

Tetőtér beépítés esetén a ferde szerkezet szigetelése az alábbiak szerit történik:

-A szarufák feletti hőszigetelésre csak speciális, nagy nyomásszilárdságú poliuretánhab szigetelés, extrudált polisztirolhab szigetelés vagy kőzetgyapot hőszigetelés alkalmazható.

-A szarufák közötti hőszigetelés esetén általánosan elterjedt volt a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés, felette pedig az átszellőztetett légréteg. Napjainkban a szarufák közeit kőzet vagy üveggyapot hőszigeteléssel töltik ki és a szarufa alsó síkján, a vízszintes váz mögött már második réteg kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés is készül. A hőszigetelés felső síkján páraáteresztő, póruszáró réteget építenek be, amíg a belső oldali hőszigetelés alsó síkján helyezkedik el a párazáró réteg. 

Szerelt fal és tetőpanelek

Az egyhéjú panelek általánosan elterjedt hőszigetelő anyaga a poliuretánhab hőszigetelés, a kéthéjú panelek esetén pedig a kőzetgyapot hőszigetelés vagy üveggyapot hőszigetelés, belső oldalukon párazáró réteggel. 

Hőszigetelt és szigeteletlen lakások hazánkban

Hazánkban körülbelül négymillió olyan lakás van, melyet életvitelszerűen laknak. Ezen lakások energetikai korszerűsége igen vegyes képet mutat. A családi házak száma kb. 2,8 millió, melynek kb. 25%-a korszerűen hőszigetelt. Ebből kiindulva kb. 2 millió családi ház hőszigetelését lehetne jelentősen javítani a homlokzat és födém utólagos szigetelésével. Ezekből a házakból azonban sok olyannyira rossz állapotban van, hogy nem érdemes egy 30-40 évre tervezett hőszigeteléssel ellátni őket, hiszen ennyit maguk a házak sem fognak kibírni. A hőszigetelt családi házak 25%-os arányára nem lehetünk túl büszkék, hasonló éghajlatú szomszédos országokhoz képest jelentős lemaradásban vagyunk. Ausztriában ez az arány 80% ,Németországban 90%-os, Lengyelországban 60% ,Szlovákiában pedig 35%-os. Van tehát bőven lemaradásunk, a megfelelő szigeteléssel továbbá a fűtés és a nyári klimatizálás költségét is jelentősen csökkenthetjük.

Konklúzió

Összességében tekintettel a fentiekre úgy véljük a szigetelési rendszer kialakítása nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Egy jól megtervezett és kivitelezett rendszerrel rengeteget spórolhatunk, ugyanakkor egy nem hozzáértő által elvégzett munka jelentős kár is okozhat otthonunkban. Ebből kifolyólag érdemes szakemberhez fordulnunk, legyen szó a tervezésről vagy a kivitelezésről. A kezdetben többletköltségnek tűnő szakemberre fordított kiadások sokszorosan megtérülnek. Az AXABAU /Építőipari generálkivitelezés – Axabau/ nagy tapasztalattal rendelkező csapata rendelkezésükre áll, legyen szó hőszigetelésről, tervezésről, vagy akár kivitelezésről. Tekintse meg referenciáinkat /Referenciák – Axabau/ ,mely alapján meggyőződhet széleskörű építőipari szolgáltatásaink magas minőségéről.